Kelbimbó

A kelbimbó egyre népszerűbb itthon is. Ráadásul azon kevés zöldségek egyike, amelyik nem távoli kontinensekről származott el hozzánk, hanem született európai.
kelbimbó

A(z) kelbimbó jellemzése

A kelbimbó neve nem véletlenül hajaz a kelkáposztáa, merthogy maga is káposztaféle, ezért is néz ki úgy, mint egy miniatűr kelkáposzta. Sőt, az íze is hasonlóan kesernyés. Aki ilyet termszet, annak türelmesnek kell lenni, mert az első évben csak bimbódzik a növény, a második évben hozza csak meg a már lelegelhető termését. Ezek a rojtos levelű, sötétzöld gömböcskék az anyanövény szárán sorakoznak, akár a borsószemek a borsóhüvelyben, és a növény levele alatt lapulnak. Érdemes is a száron hagyni őket, ha a kertünkben ilyen terem, mert az őszt is jól bírja ott, frissen kerülhet kertünkből az asztalunkra. Vízigénye is minimális, vitamin- és ásványianyag tartalma pedig maximális: tele van B-, C- és K-vitaminnal, béta-karotinnal, valamint kálciummal, magnéziummal és mint minden sötétzöld zöldség, káliummal is. Ezért a kelbimbó hatékony gyulladáscsökkentő, immunrendszer-erősítő és antioxidáns.

A(z) kelbimbó felhasználása

Vajon megfuttatva isteni köret válik belőle sült húsok mellé. De főzeléknek is alkalmas, levesbe is kerülhet. A rakott kelbimbó vagy a csőben sült, sajtos változat kitűnő ízharmóniát ad. Fűszerezés és főzési idő kérdése az egész. Jól párosítható a köménnyel, a szerecsendióval és a majoránnával, főzni pedig nem szabad sokáig, mert belekeseredik.

A(z) kelbimbó eredete

Kevés olyan növényt használ az európai konyha, mely maga is európai. A kelbimbó tőzsgyökeres. Belgiumban fejlesztették ki, helyhiány és ideális zöldségtermesztési körülmények hiánya okán. Fiatal növény, a XIII. századtól van velünk.

A(z) kelbimbó tárolása

Ha a kertünkből való, hagyjuk a szárán felhasználásig, meghálálja, és a fagyok beálltáig adja magát. Ha piacon vesszük, élénkzöldet válasszunk, barna foltok nélkül, és tegyük hűtőbe, ott akár 4-5 napig is őrzi a frissességét. Jól bírja a fagyasztást is.

A(z) kelbimbó érdekességei

A kelbimbó egy kényszerűségből lett kísérlet eredménye. Ha a középkori Belgium nagyobb és naposabbm vagy nem szorul rá a saját mezőgazdaságára, ma minden bizonnyal nem eszünk mini kelkáposztákat.