Gomba
A gomba nem növény, akkor inkább már állat. De inkább csak... gomba. És remek fehérjeforrás. Ráadásul nem csak laktat, gyógyít is.
A(z) gomba jellemzése
Valaha a növények közé sorolták, pedig valódi rokonaik állatok, a galléros ostorosok. Mindenesetre ma már külön csoportba sorolják őket a biológusok, a gombák csoportjába. Közűlük sokan ehetők, van, hogy dúsítják, van, hogy fűszerezik az ételt, és van, hogy maga a gomba a főszereplő. Legfontosabb tápanyaga a fehérje, melynek összetétele nagyon hasonlít az állati fehérjéhez, de tartalmaz zsírokat is, fontos ásványi anyagokat, vitaminokat is. Zamatukat az étvágygerjesztő glutaminsavak is fokozzák. Az ehető gombák között van az erdei csiperke, a nagy őzlábgomba, a mezei szegfűgomba, a késői laskagomba, a sárga rókagomba, a sötét trombitagomba, a francia szarvasgomba, az ízletes kucsmagomba és az ízletes vargánya. És ha ételünkké tesszük, nem csak ízletesebb lesz az életünk, de jobban is jól lakunk, miközbne nem hízunk, ugyanis nagy telítőértékű, de energiaszegény táplálék. Ráadásul tele van gyógyhatással, és a kutatók újabb és újabb erősségét bizonyítják. Antibakteriális, koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló és májvédő hatású. Egyes gombák vérnyomáscsökkentőek, mások gátolják a vérrögök képződését. Van köztük vércukorszint-csökkentő hatású. Enni is, lenni is, ez a gomba.
A(z) gomba felhasználása
A gombaleves nélkülözhetelen alapanyaga. De így van ezzel a töltött gomba vagy a rántott gomba is, egyikünk sincs meg gomba nélkül. A gombás tojásrántotta is üres nélküle. Gombapörkölt galuskával, gombafasírt a felesborsó főzelék feltétjeként, gombamártás a sült húshoz, gombafeltét a pizzán, melegszendvicsen. Nyers gomba salátának, szárított vagy őrölt gomba fűszerként a levesbe - ezer meg ezer felhasználási mód. Alapszabály: csak folyóvízben mossuk és mindig gyengén fűszerezzük és sózzuk, főzés közben sosee fedjük le, mert a gomba nagyon sok vizet ereszt.
A(z) gomba eredete
A népi gyógászat már régóta hisz a gomba varázserejében és a kínaiak is (a shii-take gombát a Ming-dinasztia idejében életelixírnek tartották, újabban pedig Észak-Amerikában és Európában is megkezdték termesztését), ezért nyilván régóra velünk van. De mert könnyen elérhető erdőn-mezőn, és igen laktató, így akárcsak a bogyók, gyümölcsök, a goba is ősi eledelünk. De ahány gomba fajta, annyifelé lakik szívesen, őshonosan.
A(z) gomba tárolása
Legcélszerűbb frissen felhasználni, mert magas fehérjetartalma miatt a gomba igen bomlékony. Ha mégsem használjuk fel aznap, amikor megvettük, tároljuk hűtőben - dobozban vét esetén fóliájából kibontva -, de csak néhány napon át. Ha hosszabban szeretnénk tárolni, lehet, de akkor már mélyhűtőben, vagy méginkább szárítva. Mert mint minden gomba gyorsan szárad, és a szárított gomba vízben-újraélesztésekor ugyanakkorára szívja fel magát, mint amekkoraként kiszárítottuk, íze pedig a friss gombáé. A gombaételek szigorúan nem tárolhatók, még a leghatékonyabb hűtőben sem, legfeljebb csak a következő étkezésig. Persze a kész gombaételt is lefagyaszthatjuk, de kiolvasztva nem fogunk örülni az állagának, mert szivacsossá válik benne a gomba.
A(z) gomba érdekességei
A nagygombákat egyre hatékonyabban alkalmazza a gyógyászat: értek már el jó eredményeket kalapos gombákkal daganatos megbetegedésekben, mert pusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kifejlődését, miközben erősítik az immunrendszert. Ebben élen jár a régi kínaik által is preferált shii-take gomba, de más gombafajok is sikeresek, mint például a pecsétviaszgomba, mely a mérsékelt övben is megterem, s amelyből Kínában gyógyító gombateát főznek. De rákellenes szer a késői laskagomba és sok taplógomba is. Sok gombafaj bizonyult aktívnak influenzavírusok ellen. A nagygombák újabban azzal tűnnek ki, hogy segítségükkel késleltetni vagy megakadályozni lehet, hogy a HIV-pozitívok AIDS-betegekké váljanak. Sőt, a már kialakult szindróma esetén is javulást eredményeznek egyes gombafajok.