Zöldborsóleves galuskával
A zöldborsóleves rajongásom tárgya. Elkészítési ideje ne riasszon vissza, de mint minden levesnek, ennek is időt kell adni, hogy kifőjje az ízeit.
A(z) zöldborsóleves galuskával elkészítése
Leveses vagyok, a zöldborsóleves pedig különösen rajongásom tárgya. Az elkészítési idő ne riasszon vissza senkit, nem kell fölötte állni, de mint minden levesnek, ennek is időt kell adni, hogy kifőjje az ízeit.
A zöldborsó szemeket kétkanálnyi olajon megfuttatom, aztán ha már kicsit megráncosodott, leveszem a tűzről, és sózom, borsozom, paprikázom, plusz rászórok úgy két evőkanálnyi lisztet. Mindezt összekeverem, majd felöntöm vízzel, és visszateszem a tűzre, közepes lángra.
Ha már jól összefőtt, azt érezni az illatán is, akkor bele a répakarikák, a karfiol rózsánként és a petrezselyem. Vissza a tűzre, félig lefedve. Fontos jól eltalálni a hőfokot: ne legyen túl magas, mert akkor kifut a leves, de ne legyen túl alacsony se, mert akkor a zöldségek nem adják át ízeiket a lének.
Közben összeállítom a galuskatésztát: 4 egész tojáshoz annyi lisztet keverek, hogy még keverhető, de masszív tésztamasszát kapjak. Meg is sózom.
Ha a répa puha, minden puha, ezért felveszem a leves alatt a lángot, hogy már lobogó vízbe szaggathassam a galuskát, és a lábasra fektetett nagylyukú lapreszelőn átmasszírozom a galuskatésztát.
Ha az utolsó szem is vízbepottyant, főzöm még pár percig, aztán tálalom, mert kész a borsólevesem galuskával, ez a mennyei eledel.