Narancs
A Nap minden melege és fénye a narancsban ölt testet, hiszen a citrusfélék közül a narancs a legmelegigényesebb. És gömbölyű és narancssárga, akár a Nap.
A(z) narancs jellemzése
A narancsfa örökzöld. Ott, ahol örök a nyár... Na jó, nem csak ott, de azért vannak feltételei. Mert miközben mínusz 1 fokig fagytűrő ez az 5-10 méteres fa, azért a narancs a legmelegigényesebb citrusféle. Piros-sárga, azaz narancsszínű, gömbölyű termését évente kétszer adja. Előbb kibontja illatos, fehér vagy pirosasfehér virágait, aztán hosszúkás mandula-alakú levelei közt megtermi terméseit. A narancs nagyon fontos C-viatmin forrásunk: 100 g narancshúsban 50-60 mg C-vitamin is lehet, a gyümölcs 7-8%-a gyümölcscukor, 0,8%-a gyümölcssav. De nem csak a körkörösen összetapadó, rostos naranacssárga gerezdeket esszük, hanem a narancs héját is, flavedó nevű, illóaljatartalmú aromás vékony narancsszínű, bőrszerű borítást. A kettő között fehér, taplószerű albedó van, azt nem esszük meg akkor sem, ha gyümölcsként, akkor sem ha recept alapanyagként használjuk a narancsot. Amit gyakran és szívesen megteszünk.
A(z) narancs felhasználása
Jól tesszük, ha már a napot naranccsl indítjuk, egy adag frissen facsart narancslével. Mázli, hogy nagyon finom, de nem csak ezért ajánlott, hanem mert a narancs egy C-vitamin-bomba, gyomorerősítő és étvágyjavító, vértisztító és emésztést serkentő, ráadásul a narancsban lévő limonene hatékony ellenszere a mell- és tüdőráknak, de tele van más antioxidánssal is: karotinnal és flavonokkal. Ha jól indult a nap, folytatódjon is jól: tízóraira gyümölcssaláta naranccsal, ebédre tejszínes narancsleves és narancsmártásos sült hús, ünnepre narancsos túrótorta narancslikőrrel, Szilveszterkore rumpuncs, természetesen narancsból. De van, ahol gyomorerősítő és emésztéskönnyítő orvosságot készítenek belőle, olajmécsessel párologtatva pedig aromaterapikus hatású a narancsolaj. Illatos virágjából kölni készül. Szépséges fáját, akár a citromét, díszként is szokás kertekbe ültetni. A legtöbb konyha szívesen és a legkülönbözőbb formában használja, mert kitíűnő ízjavító. És nem csak a gyümölcshúsa, a héja is, melyet akár frissen reszelve, akár kandírozottan, de sok-sok recept szívesen lát hozzávalói listáján. Ha mi is így teszünk, fontos, hogy a héj felhasználása előtt alaposan tisztítsuk meg a narancsot. A narancshéj ipari felhasználási módja a kürasszó-likőr és a narancsos csokoládé, melyet egy nyugat-indiai szigetcsoporton termő, speciális narancsfajta héjából készítenek.
A(z) narancs eredete
A narancs őshazája a trópikus Ázsia, de tesvérével a citrommal együtt ma már a világ minen mediterrán, szubtrópusi vidékén terem. Például Kaliforniában is, amely az egyik legnagyobb narancstermelő ma már. Az első narancsfa 1548-ban került Kelet-Indiából a portugálok fővárosába, Lisszabonba. De Spanyolországban ma már narancsfa erdők is vannak és Görögország, Olaszország is sok narancsot termeszt. Utóbbi 150 fajtáját. A magyar narancs szó is az észak-olasz narancia-ból született, melynek a spanyol naranja az eredője. Valaha a dravidák adtak előszőr nevet neki: illatos, így hívták a narancs gyümölcsöt. A magról könnyen szaporítható narancs nálunk csak üvegházban terem meg, mert hideg teleinket a szabadban nem bírja.
A(z) narancs tárolása
Amíg a narancs a fán van, addig a citrusfélék közül a leginkább igényli a meleget. Amikor viszont a meleg lakásba ér, hirtelen hidegigényű lesz: hűtőben tároljuk tehát vagy 10 fok alatti kamrában (na gafyban!), mert akkor akár két hónapig is megőrzi frissességét, sőt, vitamin és ásványianyagtartalmát is. Ezért is fontos téli gyümölcsünk Magyarországon. A piacon olyan narancsot válasszunk, amelynek héja fényes és sérülésmentes, a gyümölcs maga pedig méretéhez képest nehéz, mert akkor nincs kiszáradva, hanem jó lédús a húsa. Ha puffadt a gyümölcs, az is a belső kiszáradtság külső jele. Márpedig a narancs a zaftos narancslé miatt (is) jó.
A(z) narancs érdekességei
A narancs, mint gyümölcs és mint szín is szimbólummá vált, egymástól függetlenül több kultúrában is. Kelet-Európa több országában az anti-kommunizmus színe. A buddhista szerzetesek narancssárga ruhája a megvilágosodást, az isteni szeretetet jelképezi. Kínában a gyermeki szeretetet és a szülői tiszteletet jelenti, mert egy legendabeli kisfiú ahelyett, hogy megette volna, mindkét ajándékba kapott narancsát édesanyjának adta.