Mákos-diós zabkása cseresznyelekvárral

A(z) mákos-diós zabkása cseresznyelekvárral elkészítése

A zabkását reggelire egy 91 éves biológus-természetgyógyász bácsitól kaptam 19 évesen. Az ő receptjétől már régen eltértem, megvannak a magam variációi, de az ötletért örök hála neki.

Kis nyeles lábasba öntöm a zabkását.

Tenyerembe veszem, és átmosom a dióbeleket, ugyanígy a blans mandulaszemeket is, és a zabra teszem.

Aszalt feketecseresznyét, mazsolát nem mosok, csak ráhalmozom őket a többiekre.

Most annyi vizet öntök az egészre, hogy ellepje, plusz 2 ujj, és közepes lángra teszem.

Hasonlóan készül el, mint a tejbegríz, csak ezt nem kell kevergetni: amikor elkezd fölbugyogni, tehát amikor fölforrt, addigra zab is megpuhult, az olajosmagok is picit és az aszalt gyümölcsök átadták ízüket a kásának. Mindennek nagyjából 5 perc kell.

Az állaga akkor jó, ha lucskos maradt, nem száradt ki és főleg nem kapott oda a nyeles aljára. Így aztán könnyű is kiporciózni 2 műzlistálba, mert csak úgy kicsusszan a serpenyőből.

Darált mákkal, és darált dióval azonnal megszórom, és belekeverem még a forró kásába, azzal is hűtöm picit.

Mert a kanál mézet csak akkor merem rá, ha már nem tűzforró, hogy benne maradjon a mézben minden értéke. Megint összekeverem.

Végül kevés cseresznyelekvárt teszek a kásák tetejére, és azt is megszórom egy kevés darált dióval.

Jó reggelivel jól indul a nap... ;)