Sör
A sört, akárcsak a bort nem csak jóízűen megisszuk, de főzéshez, sütéshez is jószívvel használjuk. Koktélt is keverhetünk belőle.
A(z) sör jellemzése
Aranyszínű vagy mélybarna nedű, habzó tetejű, szénsavas belű, folyékony kenyér. A söfőzés ősi mesterség, a sört már az ókori egyiptomiak is itták. Észázadok óta folyik a sörárpa nemesítése, amelyből a malátát készítik, mert a maláta határozza meg a sör színét, ízét, illatát. (Igaz, búzából, kukoricából is főznek sört, de ezek jellege egészen más, így megmarad ínyencségnek.) A sörlé főzéskor a malátához komlót és vízet adnak, majd élesztővel 5 fokon erjesztik a cukortartalmú lét, hogy kevésbé szaporodjanak el a káros baktériumok. Az erjedés 3 szakasza a főerjedés, az ászokolás és az utóerjedés. A főerjedés legalább 2 hétig tart, aztán a leülepedő élesztőről átfejtik a sört ászokhordóba vagy -tartályba, ahol a sör sörré lesz: telítődik a keletkező szén-dioxiddal. Eztán az ászokolás általában annyi hét, amennyi ideig a főerjedés tartott. Szűrés után a sört palackokba fejtik, utóerjedése már a palackban történik.
A(z) sör felhasználása
Elsősorban szomjoltásra használjuk, másodsorban jókedvrederülésre. Általában tisztán, de koktél hozzávalóként is. Ha isszuk. De nem csak inni, sütni-főzni is jó, ezért az asztalon kívül a konyhában is hasznos recept hozzávaló. Ízletesebb lesz a sült hús, ha sütés előtt sörben pácoljuk, és jót tesz bizonyos leveseknek, ha sör is keveredik a lében. És ha bizarrul is hangzik, létezik sörtorta is, melynek a tésztáját gazdagítja a barna nedű. Tehát tartsunk otthon mindig sört a hűtőben. Jó az, ha kéznél van!
A(z) sör eredete
A sör nem csak az ókori egyiptomiaknak volt kedvelt itala, népszerűségét máig megtartotta, akárcsak a bor. A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy már Mezopotámiában is főztek sört, igaz, azok nem hasonlítottak a mai sörhöz. A komlót például csak XII. századtól használják sörfőzéshez. A nagyüzemi sörfőzést Angliában kezdték, a XVII. században, és a technológia korszerűsödésével a XVIII-XIX. században tovább fejlődött, főleg a gőzgép feltalálása következtében. Megszületett, és világszerte elterjedt az alsó erjesztésű sörfőzés technikája, melynek következtében a sör minősége és tartóssága jelentősen javult a felső erjesztésűekhez képest. A sör két alkategóriája a világos és barna. Előbbieket Pilseni-nek is hívják és aranysárgák, igen szénsavasak, alkoholtartalmuk 3-5 %. A világos sör színének oka a világos maláta, a barna sört barna malátából és kevés komlóból főzik, íze karamellszerű. Alkoholtartalma is magasabb: 5-8 %. Magyarországon a sörfőzés legendás helyszíne a Dréher sörgyár, amely egy ideig felvette a Kőbányai nevet, hogy aztán újra alapítójának, Dreher Antalnak családnevét viselje, ahogy ez már a patinás cégeknél lenni szokott. Ma már hozzátartozik a hajdan önálló Nagykanizsai Sörgyár is. Ez a cégcsoport főzi a Kőbányai Világost, az Arany Ászokat és a Dréher söröket is. Játszik még a Borsodi sörgyár a Borsodi Világossal és az amerikai licenc alapján gyártott Rolling Rockkal. Pécs is gyárt sört, a kommersz Szalont és licenc alapján a Gössert. Soproné a Soproni Ászok és hazánkban az osztrák Steffl és Kaiser sörök licenc-e. A komáromi Amstel sörgyár a holland Amstel-Heineken csoporté, ahol az Amstel és Heineken sörök mellett gyártanak kommerszként Talléros és licencben a szlovák hírességet, az Aranyfácánt (Zlaty Bazant). Búzasört csak Monoron gyártanak, az Ilzerben, amely bár kicsi gyár, előállít világos és barna, szűrt és szűretlen változatot is. Léteznek csak a helybeliknek főző sörfőzdék is, például a Dunaharaszti sörfőzde, mely helyben palackoz is. A budapesti Kaltenberg sörfőzde pedig étteremként üzemel, ott veri csapra saját főzetét.
A(z) sör tárolása
Csakis a hűtöben és csakis a bontatlan sört. Mert a bontott üveg, doboz sör gyorsan veszít szénsavasságából, állagából. Igyuk meg inkább azonnal, ha már belekezdtünk, ha pedig a főzéshez csak fél üveggel használunk, a másik felét mindenképp fogyasszuk el a kész étellel együtt. A sör egyébként is érzékeny ital, a hőmérsékletingadozást is rosszul viseli, s jó vámpír módjára a napfényt sem tűri, de még palackos korában sem. Előfordulhat az is, hogy palackozáskor levegőt kap, és akkor bizony megromlik. Ha ilyen palack kerül hozzánk, az bizony nem sziszeg, ha nyitjuk, kitöltésekor pedig nem pezseg, nem habzik, és nincs ínnycsiklandó sör illata, sőt. Az a csapba follyon, ne a garatra!
A(z) sör érdekességei
A csapolt sört nyáron 7, télen 8-10 Celsius fokosan kell, hogy felszolgálják nekünk, ha nem így kapnánk, tiltakozzunk, mert így a legélvezetesebb. 4 fok alatt a sör már veszít minőségéből (nem habzik, zavaros lesz), ahogy akkor is, ha nem a megfelelő anyag veszi körül. Ha ugyanis papírpohárból vagy műanyagból isszuk, nem kapjuk ugyanazt az élményt, mint ha üvegpohárból hörpintenénk a jó nedűt. A fesztiválsör nem az a sör. Hiába ugyanaz.