Ananász

Az ananász nem csak konzervként népszerű, trópusi gyümölcs. Citromsárga húsát sült húsokhoz is, édes koktékhoz is sikerrel használjuk.
ananász

A(z) ananász jellemzése

Az ananász tüskés, barna héja fanyar-édes, citromsárga, ritkábban fehér, rostos gyümölcshúst véd. Ananászfa nem létezik, ugyanis ez a trópusi gyümölcs nem fán, hanem bokron terem. A bokor a broméliák családjába tartozó alacsony növény, mely gyümölcséhez hasonlóan szúrós, merev, lándzsaszerű leveleket növeszt. Imádja a forróságot, a legkevésbé sem fagytűrő, talán ezért is árasztja magából azt a nyaralás-hangulatot, ami miatt Magyarországon is a legnépszerűbb trópusi gyümölcs, rögtön a citrusfélék után. Igen sokoldalú - és nem csak a felhasználását illetően -, csak Amerikában 6 faja jegyzett.

A(z) ananász felhasználása

Az ananász népszerűsége régre nyúlik vissza és töretlen az emberiség történetében. Már az indiánok is értékes gyümölcsként kezelték: népi gyógyításuk meghatározó eleme volt. A trópusokon azért szeretik, mert üdítő hatású, de nálunk is kedvelt gyümölcslé formájában vagy kompótként, turmixként is. Az ázsiai konyhaművészetben - és hazánkban is - szívesen tálalják húsételekhez, koktélalapanyagként pedig kozmopolita. Mediterrán alkoholgyártók pedig rögtön borrá, likőrré érlelik.

A(z) ananász eredete

Őshazája Paraguay, de egész Közép-, és Dél-Amerikában honos, Európába pedig a híres Kolombusz Kristóf hajózta át. Az elképesztő keresletre alapozva óriási ananász ültetvények vannak ma is a Fülöp-szigeteken, Kubában, Hawaiin és Floridában is.

A(z) ananász tárolása

Az ananász hosszan, hideg hónapokban akár 1 hónapon át is eltárolható, de azért állagfüggő ez az időhossz. Minél barnább és puhább a héja, annál érettebb a gyümölcs. Jól szellőző, hűvös helyen szeret várakozni az elfogyasztásra, papírba bugyolálva.

A(z) ananász érdekességei

Magyarországon az Eszterházy család volt hagyományosan nagy rajongója a trópusi csodának: már a XIX. századtól termesztették, kismartoni üvegházukban akár évi 400 ananászt is leszüreteltek.