Sárgarépa
Aki elég sok sárgarépát eszik, az jól fog tudni fütyülni - tartja a mondás. Pedig valójában jobban fog látni, éjszaka is.
A(z) sárgarépa jellemzése
Ernyősvirágzatú gyökérzöldség. Levele a fehérrépáéhoz hasonlóan apró, csipkés, de a petrezselyemmel ellentétben, nem ehető. A 15-25 centisre megnyúló, narancssárga gyökér azonban annál inkább: telis-tele van vitaminnal, ásványi anyaggal. Először is, csakúgy, mint a sárgadinnye, az ember számára felhasználható béta-karotint tartalmaz, amely szervezetünkben átalakul A-vitaminná, és valóban javítja a látást. Ráadásul erősíti az immunrendszert, segíti a májat, az epént, antioxidáns. És mindemellett tartalmaz még B1-, B2-, B6-, C- és K-vitamint is, de van benne a kismamáknak és babájuknak oly' fontos folsav, sőt, almasav is, ásványi anyagok is. És ami a legjobb: finom édes - nyersen is, főzve is, számtalan változatban felhasználható recept hozzávaló. Ezért is egyik alap alapanyagunk.
A(z) sárgarépa felhasználása
Alapélelmiszer. Fogaszthatjuk nyersen - ha fiatal a répa, ilyenkor legjobb, ha meg sem hámozzuk -, akár elrágcsálva, akár frissen facsart répaléként, ilyenkor keverhetjük narancslével, almalével vagy más zöldségek levével. Belefőzhetjük húslevesbe, gulyáslevesbe, zöldborsólevesbe - szinte minden levesben alap. De létezik répatorta is, tehát desszert alapanyag is lehet a sárgarépa. Készíthetünk belőle főzeléket, finomfőzeléket zöldborsó társaságában vagy szinglimód, kockázhatjuk rizi-bizibe, hogy köretet gazdagítson és fektethetjük hússzeletek mellé a tepsibe, hogy ízesebbre süljön a pecsenye.
A(z) sárgarépa eredete
A sárgarépa nem csak a mesékben, eredetileg is nyúleledel lehetett, mert a szabad mezőkön zöldellt a látható része. Aztán az ember is rákapott, valószínűleg Közép-Ázsiában, ahol már időszámításunk kezdetén ették. Talán nem véletlen az orosz répa-mese sem, ahol mindenki húz mindenkit, hogy végre kiforduljon a földből az óriási gyökérzöldség... Európába a spanyol hódítók hozták, és a rómaiak nemesítették. De csak a XVII. században haraptunk rá igazán, akkor még trikolorban: sárgában, fehérben és lilában is. A hollandok a sárgára szavaztak, és a királyi családuk tiszteletére tovább sötétítették narancssárgává, az ő nemesítésük terjedt el végül a kiskertekben. Magyarországon a XV. századtól kerül az asztalra.
A(z) sárgarépa tárolása
Mint a többi gyökérzöldség, a kerti földből kihúzott sárgarépa is kedveli a pincehideget, meg a homokot, amibe ott belefúrjuk télire. Ha piacon vesszük, és szezonja van, válasszunk üde levelűt, erre jó a levél, ha megenni nem is, hogy elárulja nekünk a sárgarépa frissességét. Általános szabály, hogy a vékonyabb gyökér édesebb, és nem olyan kőkemény, mint a méretesebb darabok. De tárolni akár 2 hétig is lehet a hűtőben az ilyet is, meg az olyat is.
A(z) sárgarépa érdekességei
Számos fogyókúrás étrend megtiltja a sárgarépa fogyásztását, magas szénhidráttartalmára hivatkozva. Pedig mint legfőbb béta-karotin forrásra, a fogyókúrázóknak is szükségük van répabevitelre, és napi 1-2 szálat minden további nélkül el is rágcsálhatnak belőle. A sárgarépa nem cukorrépa.