Klasszikus lángos fokhagymalével és reszelt sajttal

A(z) klasszikus lángos fokhagymalével és reszelt sajttal elkészítése

Ha tudom, hogy másnap lángost sütök, már előző nap elkészítem hozzá a fokhagymalevet, mert az akkor az igazi, ha már állt egy napot. Fogok 3-4 gerezd fokhagymát, megpucolom, fokhagymanyomón áttöröm, egy bögrébe melegvizet öntök, azt megsózom, és abba szórom a tört fokhagymát. Na másnapra ennek olyan bukéja lesz, hogy még! :D

Másnap, amikor a lángosnak nekikezdek, egy kis serpenyőben odateszem a kacsazsírt, hogy olvadjon fel, amikorra rákerül a sor.

Tálba öntöm a lisztet, és egy kisebb tálban felfuttatom az élesztőt 2 dl tejben és 1 kanál kristálycukorban. Ha felfutott, a liszthez keverem.

A tojásokat külön tálban ütöm föl, abban fel is verem, és úgy öntöm aztán majd át a nagy tálba.

A zsír eddigre megolvadt, azt is a lisztes tálba öntöm, és jól összekeverem a lángostésztát.

Most jött el a kelesztés fontos ideje, ez a lángos lelke. Konyharuha takarásában meleg helyre teszem a tálat, és várok vele jó 20 percet, remélve, hogy duplájára dagad.

Ha megkelt, akkor egy tepsiben olajat hevítek, annyit, hogy a beletett lángosnakvalók majd félig elmerülhessenek benne. A pultra, a kezem ügyébe egy nagy tálcát teszek, lefedem papírkéztörlővel, oda halmozom majd a megsült lángosokat, ott le tudnak csepegni.

A tenyeremet megolajozom, és a tésztából kiveszek egy marokkal. Előbb gombóccá formázom a tenyeremben, aztán kihúzom laposra, és óvatosan a forró olajba fektetem.

Akár a palacsintának, ennek is mindkét oldalát megsütöm. És ugyanúgy az első oldalt tovább, mint a fordítottat.

Ha már ropogósra sült, akkor kiteszem a tálcára, és ezt ismétlem addig, amíg a nyers tésztám el nem fogy, át nem alakul mind mosolygós lángossá.

A fokhagymalevet tollal viszem föl, és a reszelt sajtból is alaposan szórok a lángosra, közvetlenül beleharapás előtt.