Klasszikus ananászlekvár

A(z) klasszikus ananászlekvár elkészítése

Amennyire bonyolultan hangzik (talán), annyira egyszerű elkészíteni. És meg is éri, mert nagyon jó pirítóssal reggelire :)

Szükségünk van hozzá egy friss (tehát nem konzerv) ananászra.

Ezt tisztítsuk meg úgy, hogy először levágjuk a szárát (azt a pálmafaszerű részt), aztán hosszában félbevágjuk az egész gyümölcsöt. Majd a feleket is hosszában félbe, így kis ananászcsónakokat kapunk. Ezeknek a masszív héját már könnyen el tudjuk távolítani úgy, mintha sárgadinnyét szabadítanánk meg a héjától: egy éles chéf késsel a gyümölcshús tövénél végighaladva enyhe félkörívet írunk le.

Az ananászt aztán elkockázzuk apró darabokra, és egy lábasba helyezzük a kockákat az összes kristálycukor társaságában.

Itt jön a türelmes rész, mert közepesnél egy kicsit alacsonyabb lángon kell főznünk, állandóan kevergetve, hogy oda ne kapjon, addig, amíg az ananász el nem fővi a levét, és meg nem puhul.

Ekkor felöntjük egy kevés vízzel, és folytatjuk a lassú tűzön kevergetést.

Addig-addig ismételgetjük a dolgot, amíg az ananászkockák szét nem esnek az apró daraboknál is apróbbakra, egészen pépesre.

Ha ez végre megtörtént, akkor fogjuk a citromot és nagylyukú reszelőn, hogy darabos maradjon az eredmény, reszeljük rá a héját a lekvárra. Aztán emeljük fel a hőfokot, és forraljuk fel az ananászlekvárt.

A még forrásban lévő lekvárral töltsük meg a befőttes üvegeket, és azonnal zárjuk rájuk a tetejüket. Kihülésig tartsuk az üvegeket fejenállva, hogy biztosan ne lyusson beléjük oxigén, ez a tartüsság záloga. Aztán mehetnek a kamrapolcra! :)