Házi gesztenyés szaloncukor

A gesztenyés szaloncukor az egyik legkarácsonyibb íz, mert a sült gesztenye egyébként is a tél íze. Egy szem meggy a közepébe, és osztatlan a siker.

A(z) házi gesztenyés szaloncukor elkészítése

A töltelék összes hozzávalóját - a meggyet kivéve - egy nagy tálba teszem, és addig gyúrom, sűrítem (gesztenyével, keksszel), higítom (csokilikőrrel, gesztenyeolajjal), amíg megfelelő sűrűségű masszát nem kapok. Ebben megáll a kanál, de még jó beleharapni.

Aztán fogok egy szem meggyet, és golyót formálok köré a gesztenyemasszából. Az így elksézült szalobelsőket egy tepsire terített sütőpapírra sarokoztatom, és hagyom megszikkadni. Innentől akár napokon át is tarthat az ünnepélyes mártogatás, az Advent idején érkező vendégekkel közösen.

Kis serpenyőben vizet forralok, és egy másik serpenyőbe, akkorába, amelyik elfedi a vizes száját, csokoládét tördelek. Minél keserűbb a csokoládé, azaz minél közelebb van a 100%-hoz a kakaótartalma, annál jobb.

Ha a csokoládé olvadni kezdett, beleszórom a cukrot és beletördelem a vajat, és lassú kevergetés mellett teljesen felolvasztom. A vaj főleg azért kell, hogy dermedés után is fényes maradjon a szaloncukor csokiborítása.

Leveszem a tűzről, és a gesztenyegolyókat egyesével fogpiszálóra tűzve, mindet belemártom a csokimasszába, aztán vissza velük a sütőpapírra.

Amikor megdermedt rajtuk a csoki, ami úgy egy éjszaka, akkor rizspapírba csomagolom, végein bevagdosva, hogy szaloncukros legyen. Aztán díszpapírt is sodrok köré úgy, hogy a rizspapír a két szélén kilátszon. Így mehet a fára, meg a fa mellé az asztalra egész Karácsony idején.