Görögdinnye
Nyárszimbólum. Ki ne dinnyézett volna már napsütötte vízparton, kezében kanállal vagy épp egy karéjjal, szomját oltva az édes, roppanós gyümölcshússal?
A(z) görögdinnye jellemzése
A dinnye inkább nagyon finom, semmint nagyon értékes gyümölcs. Szinte nem más, mint egy nagy gömbnyi víz, (víztartalma akár 95%-os is lehet) sok cukorral, vitamintartalma sem jelentős, viszont az íze...! Édes is, kellemesen is olvad a szájban, és ez épp elég ok arra, hogy nyáron az egyik legnépszerűbb, hazánkban legtöbbet vásásrolt gyümölcs legyen. Színe és formája változatosabb a sztereotípiájánál. Hol van már a mélypiros húsú, méregzöld héjú magyar gömb? Gyakorlatilag eltűnt a piacról... (Sajnos.) Van viszont helyette zöld-sárga csíkos vagy márványos gömb is, tojásdad alakú is, létezik fehéres, világoszöld, kékeszöld, sima vagy enyhén barázdált felületű is, és van sárgahúsú görögdinnye is. Rokona, a sárgadinnye nem ás olyan mélyre a földben, a görögdinnye gyökérzete erőteljesebb és mélyebbre hatol. Hajtásai 1-2 méteresek, egy-egy növényen 3–7 hajtás is kifejlődhet. Levele 10-20 cm átmérőjű, sötétzöld, ezüstös zöld színű. Virága zöldessárga, termése, a dinnye maga 2–15 kg-ot nyomhat végül. Húsában elszórva tartja magjait, melyek szintén többszínűek lehetnek: fehér, barna, szürke vagy fekete fél-kétcentis magból 300–600 db. Ha vitamintartalma nem is igen van, ásványi anyagokat azért felsorakoztat. Van benne nátrium, kálium, kálcium, vas és foszfor is. Korábban vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövénynek is hívták, és ami igaz, az igaz, az általa 'megivott' víz segíti a veseműködést, amelynek köztudottan sok víz kell, így vagy úgy. És lehet, higy épp emiatt fog újra felértékelődni, hiszen a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az ember számára. Könnyen emészthető, serkenti (néha túl is) a gyomor- és bélműködést és javítja az általános közérzetet.
A(z) görögdinnye felhasználása
Leggyakrabban magában fogyasztjuk. Félbevágva, kikanalazva belőle az édew, nedves általában piros húst, mely akkor jó, ha nm kásás. De vágjuk szelelekre is, akkor a dinnyeszelet karéjában halad az ember egyre közelebb a belülről fehér héj felé. De készülhet belőle más frissítő is, például görögdinnyés limonádé vagy jégkása, tovább cukrozva görögdinnye fagyi. Szereplője lehet gyümölcs salátának, koktélnak is. A dinnyelikőr is ismeretes.
A(z) görögdinnye eredete
A görögdinnye nem Görögországból származik. Egy híres Afrika-kutató szerint inkább a Kalahári-sivatagból, ott nő ma is szabadon, százszámra. Hogy hol termszetették először tudatosna, azt homály fedi, de úgy 5 000 évvel ezelőtt egyiptomi hieroglifán már megörökítették. Gyakran volt az a túlvilágra szánt élelem a halott fáraók számára. Kínában a X. század óta termesztik, és ma is ők világ legjelentősebb görögdinnye termesztői. Európába a XIII. században érkezett. Magyarországon a vékony héjú, vérvörös húsú, apró magvú fajták lettek hamar a legnépszerűbbek. Régebben a nagy termést adó fajták, mint a Hevesi, a Csányi dívtak, a '60-as évektől viszont a kisebb termés Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 lettek a befutók. Aztán újabb trendek jöttek, mentek, és mára az 1–2 kg-os görögdinnyék egészen eltűntek a piacról.
A(z) görögdinnye tárolása
Felvágás előtt is hűtőben, mert a görögdinnye hidegen oltja igazán a szomjat (hisszük mi, hisz valójában a meleg tea oltaná), felvágás után pedig szintén a hűtőben, folpackkal letakarva, de nem sokáig, mert magas cukortartalma miatt gyorsan erjedésnek indul.
A(z) görögdinnye érdekességei
A jó dinnye csak jó talajon fejlődik ki, itthon mégis szokás homoktalajon termeszteni, hogy korán érjen. Ilyenkor tápanyagtartalma a nullához közelít... Búza vagy hüvelyes növény utáni földállapot a legjobb neki, de olyankor is messze vetve az aktuális gabonatáblától, nehogy a repülőgéppel szórt növényvédő szerek ráhulljanak a dinnyefölre.