Diós-camembert-es csirkesaláta
Ez egy sajtos-húsos változat olajosmaggal, de ami azt illeti, kiadós salátareceptekből kifogyhatatlan vagyok. A diós-camembert-es csirkesaláta havi 1x minimum.
A(z) diós-camembert-es csirkesaláta elkészítése
A csirkemellet csíkokra szoktam vágni, és egy serpenyőben olívaolajra terítem, aztán sózom, borsozom, és szépen megpirítom.
Amíg pirul, addig az almát ugyanolyan vékony, 4-5 centi hosszú csíkokra vágom, mint a csirkét (néha meghámozom, néha nem, attól függ, milyen a kedvem, mindkét módon jó), a camembert sajtot is ugyanilyen csíkokra szelem, a salátaleveleket is csíkozom, a póréhagymát pedig vékonyan felkarikázom, és az egészet egy nagy üvegtálba szórom, abba, amelyikben majd az egész salátát tálalom.
Most elkészítem a salátaöntetet - közben a csirkére kevés vizet öntök, és úgy puhítom tovább -, ami a tejszín és a joghurt összeöntését jelenti egy másik, kisebb tálban. Ebbe is szórok kevés sót és borsot, meg a cukrot, és mehet rá az almára-sajtra-hagymára-salira.
Közben a csirkém visszasült zsírjára, és mivel hagytam még a tűzön picit, szépen meg is pirult. Egy lyukacsos szedőkanállal, amelyik engedi a fölös zsírt a serpenyőbe visszacsepegni, átszedem a csirkét a salátástálba.
Rászedem a szószt, és két salátakeverővel jól összekeverem az egészet.
Már csak a dió van hátra, amitől igazán pikáns és ropogós lesz az egész, plusz gazdagabb fehérjében is, lévén a dió növényi fehérje. Szóval mozsárban apró darabokra töröm a dióbelet, és a saláta tetejére szórom.
Alufóliával lefedem, és be vele a hűtőbe. Egy óra pihi után valami isteni!